Demeter Zsófia múzeumigazgató

Séta az 1938-as Magyar Országgyűlés útvonalán

Abban az időben mindenki Fehérváron akart ünnepelni, ezért az év második felében szinte megszállták a város. A rengeteg látogatót a város ifjúsága fogadta – nagyon jól megszervezték a diákcsapatokat, akik diákidegenvezetőként fogadták a mindenféle rendű és rangú látogatót.

Végigjárjuk az országgyűlés útvonalát, ahogy tagjai bejárták az 1938-as ünnepség napját. Augusztus 18-án a városházától indultak, és első állomásuk a Romkert volt. Ez egy utca volt, mégpedig a Püspökpalota vonalában állt egy kerítés, melynek mentén volt a Kórház utca.

Ahhoz, hogy ásatásokat végezzenek, nemcsak a kerítést kellett lebontani, hanem a Szent István Mauzóleum helyén állt Eisenbarth-házat is.

1938-as ünnepségre sikerült visszakapni Fehérvárnak – a Nemzeti Múzeum leltárában máig szereplő – Szent István szarkofágot.

Tulajdonképpen az egyik legfontosabb pont a Szent István sír, amit Kralovánszky Alán tárt fel. Mi már csak olyanok vagyunk, akikre az a megjegyzés illik, ront, vagy javít, de nem henyél.

Szarkofágnál

Tiszteletben tartották eleink 1936 és 38 között azt, hogy a templomban nem történik semmi, felszínre hozzuk azt, ami a felszínre hozható, ami történik új, az mind azon kívül van.

Így került kívülre a mauzóleum. Ami itt látható, az mind új, mind olyan, amilyennek 1938-ban megálmodták, ez még akkor is így van, ha az Aba-Novák freskó képe már egy restaurált állapot.

Van egy filmhíradó, ami az Országgyűlésről készült, és végigköveti az utat, amelyen most mi és elődeink jártak. E filmen ideérkezik az Országgyűlés küldöttsége, szervezetten megállnak a kerítés mellett a két ház küldöttei, a főispánok társulata, a főrendek, a zászlós urak, csak Horthy Miklós, Gerevich Tibor és Aba-Novák Vilmos mennek a Romkertbe.

Aba-Novák Vilmos a filmfelvételen bemutatja, hogy mi készül itt: a Szent Korona történetét, a Szent Jobb történetét, a magyar történelem kiemelkedő személyeinek ábrázolását. Később a nagy bajt a kormányzó ábrázolása okozta, ez az, amit az 50-es években még mindenki felismernek, emiatt kellett sürgősen levakarni, lemeszelni...

Az osszárium a közös sír helyén kialakított egyik legmodernebb antropológiai raktárunk. Emberi maradványokat raktárszerűen őrzünk, számítógép vezérlés mellett. Itt vannak azok is, akik itt maradtak 1848 decemberében. Itt találták meg az első – ez idáig az egyetlen – bolygatlanul megtalált királysírt, amit az ország akkori egyetlen múzeumába, a Nemzeti Múzeumba felvitték, a főhajóban megtalált csontokkal, melyek ma a Mátyás templomban és a Budai Nagyboldogasszony templomban találhatóak. A többi csont ebben a sírban van.

Szent István szoboravatásakor már besötétedett, gyönyörű volt a világítás. Elkezdődik az ünnepség, nagyon jó szervezők voltak, minden van: hang, díszlövés, koszorúzás, szoboravatás, zúgnak a harangok, Kodály Ének Szent István királyról című kórusműve. Elkezdődik az avatás. Az avatáskor mindenki teljes meghatódottságban áll, hiszen a szobor a Nemzet ajándéka Székesfehérvárnak.

Amikor a piros-fehér-zöld leplet leveszik, az ketté hasad, és fölszalad egy-egy árbocra, és lobogó lesz belőle. A szobrot a Kormányzó avatja, elhelyez egy hatalmas koszorút, meghívják a Fehérvár élő díszpolgárait, akik le is fényképezkednek a szoborral, többek között itt van Verner Adolf, Hóman Bálint. Hóman szép szavakkal adja át a szobrot.

Szent Anna kápolna érdekessége a falfestmény maradványa. Marosi Arnold írja le, hogy mi történt az ásatások során. Leír olyanokat, melyek helytállóak és leír olyanokat, melyekre nem is keres magyarázatot. Leírja, hogy a kapu alatt egy üregben, találtak papírmaradványokat. Azt a papírmaradványt elvitték az egyetemi tanszékre, török írásszakértőhöz, Fekete tanár úrhoz, aki azt mondta, korán idézetek, de azzal, hogy miért van a kapu, illetve a küszöb alatt, azzal már nem foglalkoztak. 2004-ben egy fehérvári turkológus, Adorján Imre nagy felbontású képeket csinált azokról a feliratokról és vizsgálta az ábrázolásokat is. Rájöttünk, hogy egy különös jelenségről van szó, amelyet csak egy török végvárban lehet megmagyarázni. Fehérvár 1543-1688 között török végvár. Ez a templom a janicsárokhoz köthető bektasi rendnek lehetett a gyülekező helye.

Hősök terén kapott helyet az az emlékmű, amelyet 1929-ben csak félig sikerült felállítani. Ezt az emlékművet 1927-ben megrendelték Pásztor Jánostól és Hikisch Rezsőtől. El is készítették az emlékművet, de mire elkészült, Fehérvár utálta, mert egy szűk térbe szorult be.

Szécsényi Viktor kezelte a konfliktusokat, tárgyalt az alkotókkal, ők azt mondták, a megbízást erre a helyre kapták, tehát teljesítették. Akkor Fehérvárnak kellett arról dönteni, hogy egy városfejlesztési koncepcióba beillesztik és egyelőre 1929-ben csak a féldomborművet emelik fel. Amikor ez a tér valóban így kialakult, akkor helyezték el Pásztor János alkotta fekvő katonát.

A Székesegyház altemploma a püspöki temetkező hely, ahol papok, főpapok sírjai találhatók, és világiak sírja is a kriptákban. Hogy hogyan is kerül az I. világháborús emlékmű éppen erre a helyre, valószínű azzal magyarázható, hogy a templomban van egy I. világháborús emléktábla, ahol a háborúban elesett katonákat felsorolják.

1938-ban nyilvánvalóan Hóman Bálint tekintélyét mindenfelé latba vetve törekedett Fehérvár arra, hogy az első királyi párt III. Bélát és Antiochiai Anna maradványait hazahozzák. Tudjuk, hogy nem kerültek haza, hiszen a mai napig a Mátyás templomban találhatók a csontok. Viszont van nekünk valami, ami senki másnak nincsen, azoknak a sírládáknak az alaplapjai láthatók itt, amelyben egy hatalmas termetű, 1196-ban meghalt lovagkirály feküdt, szemben vele pedig a felesége, aki kis termetű volt.

Ahol ma a városháza díszudvara van, ott egy utca volt. Az utca nevét sokat találgattam, lehet, hogy Szent Anna köznek hívták, lehet, hogy másnak, mindenesetre itt álltak a legrégebbi iskolák, pl. a német iskola, magyar iskola. Aztán itt volt a rossz lányoknak az orvosi rendelője is.

A városháza tömbje ma körbejárható, régen nem volt így.

Átalakítás folyamata

Itt még a Püspök kút állt, aztán megindult vándorútjára, először a vasútállomásra, aztán a Várfalhoz a Piac tér felől.

A Zichy palota, mely az épület túl felén van, nem ilyen volt eredetileg, Kocsis Iván a homlokzatát kihúzta és befordította a kocsma helyén és így egy teljesen zárt tömböt alapított.

Csitáry polgármester legkedvesebb alkotása volt, hogy lehetett a várost tisztítani. Amikor erre jártak a Városok Országos Szövetségének a küldöttei, akkor azt mondta a soproni polgármester: Emilkém, itt az utcáról lehetne enni.

Az Országgyűlés egyetlen témája: Szent István dicső érdemének megörökítése. Négyen mondanak beszédet, ketten a felsőház, ketten az alsóház részéről. A beterjesztett törvényjavaslatot elfogadják, miután a két ház együtt ülésezik. Jelen van az államfő, aki a kihirdetési záradékot aláírja, ellenjegyzi a Székesfehérváron vitézzé avatott Imrédy Béla. A törvény hatályba lép, azóta ünnepeljük állami ünnepként augusztus 20-át.